Tegnap tartották a vizes élőhelyek világnapját
A Rába a legizgalmasabb hazai vadvízi folyó
A Rába folyó felső szakasza 2006 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Számos ritka és védett növény- és állatfaj él a folyóban és a hozzá tartozó ártéri területeken.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Márkus Ferenctől, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, az évtized folyójában 53 halfaj él, a márna, a paduc, a domolykó, a dévérkeszeg, a ponty, a balin, a süllő, a csuka és a harcsa a legjellemzőbb. A Rába halkészlete a tájidegen fajoktól leginkább mentes folyóvíz hazánkban. Olyan veszélyeztetett fajok is előfordulnak a Rábában, mint a dunai ingola, a petényi márna vagy a védett csík halak.
Az igazgató hozzátette, a szabadon mozgó víz a Rábán korlátozás nélkül zátonyokat, szigeteket épít, és ezeken 20-40 billegető cankó és kis lile költ. Nyáron a karcsú hegyi billegetők, télen az Alpokból leereszkedő vízirigók is előfordulnak a Rábán. A parti füzesek ritka madara a függőcinege, amely papucsforma fészket készít a nyárfák és a füzek repülő virágképleteiből. A folyó mosta partfalakban parti fecskék telepei alakulnak, és ugyanitt költ a jégmadár is. Az ártéri erdőkhöz, nagyobb holtágakhoz kötődik a réti sas, melynek zsákmánya a Rábán nagy számban előforduló tőkés réce. A holt- ágakkal szabdalt területek élőhelyet biztosítanak a barna kánya, fekete gólya, szürke gém és a bakcsó számára is. A Rábára az elmúlt évtizedben vissza- tértek a családi kötelékben élő növényevő hódok, és több helyen előfordul a védett vidra is.
A Rába folyó hazánk legizgalmasabb vadvízi evezős területe. A felkészült vezetővel, biztonsági eszközökkel ellátott kenusoknak kikapcsolódást és sok élményt nyújt egy-egy folyószakasz bejárása. Kitűnő kikötő- és pihenőhelyek várják a túrázókat például Rábagyarmaton és Csörötneken.
A Rábát és az ártéri területeit több veszély is fenyegeti. Az egyik az évek óta tartó habzás. A mederből történő kavicskotrás és a kavicsbányászat is súlyos probléma. A kavics a felső szakaszok szabályozása miatt nem képződik újra. A kitermelt kavics azonban hiányzik a folyó rendszeréből és a feltöltött síkok altalajából. A folyóvizek tisztításában a kavicsfelületek bevonatainak óriási a jelentősége. A folyóba szórt hulladék, a gyárak, az üzemek, a nem jól tervezett és működő szennyvíztisztítók felelőtlen kibocsátásai, az árterek feltöltése és felszámolása, a folyót kísérő galériaerdők tarvágása szintén komoly gond.
Tegnap délután az őriszentpéteri Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpontban az őrségi iskolások alkotásaiból nyílt kiállítás.
Címkék: vizes élőhelyek világnapja
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.