Zalán Tibor mesepremierjére készül a Weöres Sándor Színház
Az Életünk folyóirat különszámot szentelt Zalán Tibornak, a WS Színház Zalán Tibor mesebemutatójára készül: logikus volt hát, hogy a Krúdy Klubban legyen Életünk-délután, természetesen Zalán Tibor közreműködésével.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Szóval: kétszer úgy, hogy nem tudta, mi lesz a vége. Mindkét mesedarabhoz bizonyos Tamásnak volt köze. Az egyik az Ószeresek ("ócskapiaci western" ), amelynek ősbemutatóját 1987-ben tartották a budapesti Stúdió "K" -ban, Fodor Tamás rendezésében; a másik a Hetvenhét a 90-es évek elején a Merlinben, Jordán-rendezésben. "Üldögéltem, írtam, küldtem; üldögéltem, írtam, küldtem. Örömmunkában voltam. Csak a Hetvenhét interaktivitásától féltem - nem szeretem az interaktív színházat -, de a Merlinben jól jött ki az is."
Jordán Tamás - akit éppen a merlines siker indította arra, hogy Szombathelyen újra színre vigye a Hetvenhetet - mintegy magyarázatképpen azt meséli, hogy anno a Merlinben a gyerekek annyira élvezték az előadást bevezető-előkészítő játékot Huzella Péterrel meg az egycsapásra nyuszivá, oroszlánná, rókává (stb.) változtató arcfestéssel, hogy tulajdonképpen be se akartak menni a színházterembe. A szombathelyi puding-próba még hátra van - Hetvenhét-premier október 29-én -, mindenesetre most is Huzella Péter lesz a játékmester, pontosabban a gyerekekkel "interakcióba lépő" gitáros Hoppmester (és természetesen ő a zeneszerző is). Az Életünk-délutánon Vasvirág (Varga Dóri), Aranyvirág (Senkovics Petra), Ezüstvirág (Lévai Timi) és Boldizsár királyfi (Balogh János) közreműködésével adnak énekes-zenés ízelítőt az előadásból. Elöljáróban még annyit, hogy a "hetvenhét" nemcsak a híres Illyés-mesegyűjteményre utal gyengéden, hanem arra is, hogy a mese Marlon királya 77 évesen "nyugdíjba készül" , úgyhogy gondoskodnia kell az utódlásról; erre valók a mesebeli próbatételek.
|
Próbatételekre persze nem csak a mesékben számíthatunk. Az évődő hangot megütő, szemérmesen ironikus délutánon Alexa Károly (nagyon komolyan) azt is megpendíti, hogy ebben a pillanatban egészen biztosan az sem tudható, hogy az Életünk megéri-e - jövőre esedékes - 50. születésnapját. Pedig "ebben a széthulló világban" a folyóirat "erős szellemi-baráti közegben működik" ; különszámot szentelve például a kőszegi polgárosodásnak, vagy legújabban Zalán Tibornak (2011/9.) - akinek az életműve "kezd megfényesedni" , benne kirajzolódik a "személyiséggé szenvedett világ." Ennek a közegnek a fölszámolása "több mint vétek - talán hiba is."
Az Életünk ráadásul fontos szerepet játszott Zalán Tibor pályájának alakulásában: 1979-ben - Pete György volt akkor a főszerkesztő - éppen itt, Szombathelyen látott napvilágot az a bizonyos Zalán-esszé, amely széles körben ismertté tette a szerzőt; és amely "máig kísért." Zalán Tibor elmesélhető anekdotává gömbölyíti az esszé megszületésének körülményeit: "Blöfföltem, amikor bemondtam, hogy a nemzedékemről írok esszét - blöfföltem, amikor bemondtam a címét." (Az "arctalanokhoz" tartozik mások mellett Garaczi László, Kukorelly Endre, Petőcz András; vagy Géczi János - 2010/9, Életünk, Géczi János-különszám -, Tóth Erzsébet, vagy Csajka Gábor Cyprian.)
Jordán Tamás felolvas (Kadenciák 7), Huzella Péter "sokáig zakózsebben lappangó Zalán-szöveggel" áll elő, aztán a délután lassan estébe fordul - de ma még biztosan elkészül néhány szép, tűnődő, közeli Steko-fotó: egy ismert arcél - az arctalan nemzedékből.
Címkék: weöres sándor színház, zalán tibor
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.