Face to Face: Stekovics Gáspár fotói a Thea-térben
Stekovics Gáspár fotóit Szebeni András fotográfus, Érdemes művész - a portréfotózás nagymestere - ajánlotta a közönség figyelmébe pénteken este a Weöres Sándor Színház aulájában: a Thea-térben. Celebritások a színen.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Az a tény tehát, hogy Szebeni András itt áll a Stekovics-fotók előterében, annak bizonyítéka, hogy Stekovics Gáspárnak (sokat emlegetett kis masinájával) megvan az a többlet-érzéke, többlet-tudása, amit a legkorszerűbb gépezet is nélkülözni kénytelen. (Külön szép, amikor egymás mellett lépkedve besétálnak a játéktérbe : két magas, nyugodalmat és biztonságot sugárzó alak - mintha bennük magukban is együtt volna jelen a pillanat egyedisége és valami állandó.) Szebeni András két idézettel keretezi mondandóját. Előbb a National Geographic fotósát idézi, aki a madár röptében (a repülés ívében) és a kisgyerek meg a búcsúzni készülő idős emberek mosolyában ragadja meg a (porté)fotó lényegét. A záró idézet a Vajszínű árnyalat című Esterházy-Szebeni-kötetből való, és azt mondja, hogy a fotográfiának az emlékezéshez van köze. Azt mondja, hogy múlik az idő. Szebeni András ebben a pillanatban a Thea-térben kiállított Petrovics Emil-portréra mutat: a zeneszerző már nincs közöttünk - szigligeti mosolyát viszont őrzi a Stekovics-fotó. (Az idő múlik - az idő megáll.)
És akkor most (ismét) közelebb lehet hajolni a fotókhoz - és mondjuk kísérletet tenni annak felfedezésére, hogy mi az az önmagán túlmutató jegy, ami egyedivé teszi Stekovics Gáspár felvételeit. Talán a Sebő Ferenc tekintetében váratlanul fölbukkanó szomorúság. Talán a Nagy-Kálózy Eszter arcát még szebbnek mutató végtelen fáradtság - és az a mozdulat, amivel Rudolf Péter felé fordul. Meg az a sok, gomolygó, fodrozódó, világot teremtő (cigaretta)füst: mondjuk a díszlettervező Perovics Zoltán körül. A mulandóság semmibe tűnő füstje is az örökléttel találkozik.
Címkék: Stekovics Gáspár, Thea-tér
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.