Egy különleges POSZT
POSZT-olni jó; a tizedik alkalommal is ez az alapélmény. A 10. Pécsi Országos Színházi Találkozó látszólag olyan volt, mint a többi; de ilyen már biztosan nem lesz soha többé.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
1 hozzászolás
Azt veszem észre, hogy az idő múlásával csak nő bennem a lámpaláz. Most is izgulok , mondja Margittai Ági a pécsi Művészetek Háza dohányzóhelyiségében, kezében Roland Schimmelpfennig Az Arany Sárkány című darabjának példányával. Színpadra állni - micsoda őrület, ha belegondolunk , tódítja tovább Tóth József. Vasvári Emese viszont azt mondja, ha pontosan megvan (benne magában), hogy mit akar (márpedig többnyire megvan), akkor nyugodtan megy föl a színpadra. Aztán megállapodunk abban, hogy a színpadinál valóságosabb valóság nincs is; főleg, hogy színház az egész világ. Aztán megkezdődik a délutáni felolvasás. A PanoDráma kezdeményezésére harmadik éve vállalkoznak a POSZT-on színészek, rendezők, dramaturgok kortárs külföldi szerzők darabjainak olvasószínházi bemutatójára. Hátha kedvet kap valaki egy igazi színrevitelre. A kortárs külföldiek általános jellemzője, hogy bátrabban-könnyebben reflektálnak arra, amiben élünk , mint magyar kollégáik.
Az Arany Sárkány például egy európai kínai-vietnami-thai étteremben játszódik ; groteszk és tragikus egyszerre. És a PanoDráma csak egy az Országos Fesztivál melletti Fesztivál, vagyis a POSZT OFF-programjából. A fesztivál második felében legragyogóbb mediterrán arcát mutató Pécs most is a bőség zavarával szembesít. (Bár a meghosszabbított könyvhét az idén hiányzik az alaposan kikövezett Széchenyi térről.) Aki a gyakran napi két versenyelőadást választja (föltéve, ha befér), elesik az esti off-produkcióktól. Ilyen volt a Magyar hangja-est a Bóbita Bábszínházban, a szombathelyi bemutatkozáshoz hasonlóan nagy sikerrel. És ilyen volt szombathelyi stúdiósok előadása, A nevető ember is - Jeles András rendezésében -, amely ott bűvöli el, taglózza le a közönséget, ahol éppen színpadra állnak vele; most éppen a pécsi ifjúsági házban. Mindehhez kiállítások és utcaszínházi előadások, koncertek tömkelege állítja meg - és kényszeríti további választásra a POSZT-olót. Hát igen, a választás.
Az idei versenyprogramot Fáy Miklós újságíró, kritikus válogatta - rokonszenves ajánlásokkal és szokás szerint nagy vitákkal. Bár a Magyar Színházi Társaság jövőre háromszemélyes grémiumot kért fel a program összeállítására, nem biztos, hogy a helyzet jelentősen változik.
Változások viszont biztosan lesznek. Ha két éve a Czukor Show és a Weöres Sándor Színház megalapításának híre keltett feltűnést, akkor most Jordán Tamás bejelentése hullámzik végig a POSZT-on. Ahogy arról már beszámoltunk: a pécsi fesztivál megálmodója, kitalálója: alapító-igazgatója, Jordán Tamás - együtt a szintén alapító gazdasági igazgatóval, Simon Istvánnal - 10 év után lemond. Jordán Tamás azzal indokolja a döntést, hogy jövőre már végképp nem tud időt szakítani a POSZT-olásra: minden energiáját az Akacs Mihály utcába hamarosan visszaköltöző szombathelyi társulatnak szenteli.
Egy biztos: hogy mit gondol Jordán Tamás a színházról, az elmúlt tíz évben a POSZT - mint találkozóhely - nagy pezsgésében lehetett megérteni. Fesztivál- időben könnyen támad az embernek az a benyomása, hogy több példányban létezik: hol tárlatot nyit meg, hol egy kávéház teraszán teremt egyetlen jól irányzott mondattal társasjáték-hangulatot.
Az idei versenyprogramból biztosan megmarad az egri Gárdonyi Színház Csörgess meg! - mobil revű színészekre és telefonokra - című előadásának (Máté Gábor-rendezés) felszabadult játéköröme és öniróniája; meg a mobilfüggőség csöndes be- és felismerése. Megmarad a szegedi Háztűznéző mélyen gogoli bábjátékos-karikaturisztikus képi világa; Juronics-rendezésben. Megmarad a csodálatos egri Maya: Zsótér Sándor persze megint elemel , stilizál, finoman ironizál - de a minden ízében átgondolt előadás legnagyobb Zsótér-trükkje most is abban van, hogy az operettben valódi emberi érzelmek kavarognak; hogy ebben a teátrális világban minden dráma igazi. És megmarad a Yorick Stúdió (Marosvásárhely, Bukarest) húsba vágó dokumentumdrámája, nagyszerű, fiatal román és magyar színészek előadásában, Gianina Carbunariu rendezésében. A húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi verekedés résztvevőinek vallomásaiból szerkesztett, telített játék az üres térben szép, szikár, fájdalmas, gyöngéd humortól és öniróniától sem mentes lecke - plusz a legigazabb színház.
És megmaradnak a Szatmárnémetiben Veszett fejsze címmel bemutatott, Mohácsi János rendezésében színházi vallomássá alakuló Frayn-vígjáték (vö! Függöny fel!) befejező mondatai; a bohózati kontextusból kilépve, picit módosítva, kijelentő módban: Mennyi ajtó. Mind dísz. Csak vezetnek valahová.
Címkék: 10. Pécsi Országos Színházi Találkozó
- Jól teszi!! |
- 2010 06 15 |
- 10:27
Jordán Tamás elindította, csinálta - jól. Vegye át olyan, aki legalább ilyen szinten folytathatja. Itthon nagyobb szükség van rá, hogy az átépítés után azok is visszatérjenek a mi új színházunkba, akik nem követték az MMIK-ba és máshová őket! Erőt, kitartást kívánunk Neki mindehhez! Egy színházszerető.
Hozzászólások »
Eddig összesen 1 hozzászólás érkezett.