Évadkezdés az Akacs 7-ben
Minden, amint a Weöres Sándor Színházról tudhat (összeállítás)
Megkezdődött a 2011/2012. évad: a hagyományok szerint Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapítóigazgatója köszönti és tájékoztatja a közönséget. Színház néző nélkül – nem létezhet.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
A Thea-téren innen és túl
A Weöres Sándor Színház létrejöttével nem csak azt tanulhatta- tanulhatja meg a közönség, hogy mit jelent, ha egy városnak állandó társulattal bíró kőszínháza van. Új fogalmak, új kifejezések is „divatba jöttek” – ilyen például a „Thea-tér”, amely természetesen a „színházat” rejti magában; azt meg Shakespeare óta tudjuk, hogy színház az egész világ.
A WS Színház Thea-térprogramjai ezerszínűek – mint az élet. Ide tartoznak a Játéknapok, amikor máskor rendkívül komoly felnőttekből egy szempillantás alatt gyerek lesz, akinek az a legfontosabb, hogy a távirányítós kisautó pontosan és gyorsan célba ér-e.
De ide tartozik a Viccel ütjük agyon-sorozat is, amikor egy-egy laza estén minden próbafeszültség a közös játékban oldódik fel – miközben a közönség észrevétlenül ellesheti, hogy miképpen alakul ki egy-egy jelenet, egyegy párbeszéd a színpadon, hogyan dolgozik a rendező, és hogyan reagál a mindig rendkívül érzékeny színész.
És ide tartoznak a Profán szertartások csöndes vasárnap délelőttjei, amikor az ember egyszer csak megnyílik, és legbelsőbb valóját mutatja meg – a közösség előtt.
És ide sorolandók az Operamesék Selmeczi Györggyel, amikor a zeneszerző azonnal a zongorához siet, hogy bebizonyítsa: az operánál nincs varázslatosabb, tökéletesebb tüneménye a színháznak.
És ide tartozik a Kötelező olvasmány, amikor a kortárs irodalom egy-egy jeles szerzője foglal helyet szemben a közönséggel, és műhelytitkokat árul el. Vagy „csak” lebilincselően mesél.
És hogyne tartozna ide Németh Judit önálló estje, a Talán – Cserháti Zsuzsától Freddy Mercury-n át Janis Joplinig. Mögötte a zenekar, a Krúdy Klub asztalai fölött finoman összecsendül két pohár.
És a bensőséges, folyamatos sikere okán majdnem ide tartozik a „levehetetlen”, nevettető előadás, A jó pálinka itassa magát – amely bérleten kívül természetesen ebben az évadban is ott van a színház műsorán. A szerzők szerint A jó pálinkát maga az „élet” írta: köztereken és intim környezetben (vasútállomás, építkezés, presszó, családi ebéd) ellesett valódi párbeszédek adják az előadás alapját. Talán éppen ezért olyan népszerű: mert a mindenkori csetlő-botló kisembert mutatja, a kőművestől a számlatöltögető szabadúszón át a génkísérleteket végző vérmes szakemberekig. Szóval a jó pálinka az idén is „itassa magát”. Elvégre színház – vagyis „thea-tér” – az egész világ.
Címkék: szombathely, Jordán Tamás, kultúra, weöres sándor színház, színház, évad, 2011/2012, Akács utca 7-
- Minden, amint a Weöres Sándor Színházról tudhat (összeállítás)
- A színházi Krúdy Klub kínálatából
- A Thea-téren innen és túl
- A bérleten kívül is van színházi élet
- Öt rendező – öt őszi bemutató
- Mind repertoáron marad
- Szombathelyre szerződtek
- A kis Lordot is jelölték
- A 4. születésnap, plusz
- Versszínház
- Sanzon és fürdő
- A színház szenátusa a közösségért
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.