Kevesebbet költünk - A kiskereskedelmi forgalom hazánkban 2007 óta mérséklődik
A keresetek reálértékének csökkenése visszavetette a lakosság keresletét, ami a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is megmutatkozik.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
A forgalom volumenének mérséklődése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,1 százalék volt. Az eladások több mint kilenctizedét koncentráló vegyes termékkörű üzletekben (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) 4,3 százalékkal lett kisebb az értékesítés.
A sokkal kisebb forgalmú élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai az előző évi csekély emelkedés után 1 százalékkal mérséklődtek. A kiskereskedelmi forgalom 15 százalékát adó bútor-, háztartásicikk, építőanyag-kiskereskedelemben, illetve az eladásokhoz csekély mértékben hozzájáruló iparcikküzleteknél mutatkozott a legnagyobb ütemű, 14, illetve 16 százalékos visszaesés. Kisebb - 4,1, illetve 6,3 százalék - volt a csökkenés a 2008-ban még kismértékben növekvő textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél, illetve a könyv-, újság-, papíráru-forgalmazóknál.
Az Európai Unió tagállamainak összesített kiskereskedelmi forgalmára az Eurostat adatai 2009-ben 1,7 százalékos mérséklődést jeleznek. Éves szinten emelkedést öt tagállam kiskereskedelme tudott kimutatni, közülük a lengyelországi ütem volt a legmagasabb, 4,3 százalék.
A visszaesés 2008-hoz hasonlóan Lettországban volt a legszámottevőbb, 28 százalék. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek 2009. évi hazai forgalma 681 milliárd forintot tett ki. A 2006 közepén kezdődő csökkenés üteme 2009-ben igen jelentős, 41 százalék volt.
Címkék: Magyarország, Központi Statisztikai Hivatal, kiskereskedelmi forgalom
