Amiről a homlokzati frízminta mesél
Nem csak azért jó, hogy elkészült a WS Színház, mert ez Szombathely első, állandó társulattal bíró színháza: Filep Ákos korszerű, 21. századi épületet tervezett.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Filep Ákos - 30 éves tervezői múlttal a háta mögött - azt mondja, önkormányzati beruházásként megtervezni egy épületet összetett feladat. És bár (ahogy arra korábban már utaltunk) építészként az utóbbi időben ritkábban nyilvánul meg - ő a budapesti Gödör-kulturális centrum vezetője - nem volt kérdés, hogy elvállalja a szombathelyi színháztervezést. Az ok egyszerű: anno "végigélvezte a Merlin születését", Jordán Tamással együtt kísérletezték ki, hogy miképpen lehet kialakítani egy olyan típusú helyet, amely generációk és különböző művészeti ágak találkozására ad lehetőséget. Amint megjegyzi: egy újonnan létrejövő középületnek nem elhanyagolható a szimbolikus jelentése sem de a legfontosabb mégis a funkcionális tartalom.
És igen: úgy látja, hogy a - Weöres Sándor Színház úgy, ahogy elkészült: a játszóhelyekkel, az átriummal, az - étteremmel szintén alkalmas a "24 órás agora-funkció betöltésére." Az építész hangsúlyozza, hogy a sikerhez mindenképpen szükség volt Jordán Tamás kitartására; és persze arra is, hogy a helyi és országos politikai hatalomváltás ne akassza meg a színházépítést.
A kérdésre, hogy a WS Színház bejáratához tervezett - az épülethez szépen illő - oszlopokra vajon éppen az említett szimbolikus értelem, a "színházhatás" érdekében volt-e szükség, Filep Ákos elmondja: építészként elsődlegesen az volt a célja, hogy a rendelkezésére álló viszonylag szűk térben (hiszen a színház egy beépített utcában áll) határozottan kijelölje az épület - befogadó jellegű - főbejáratát. (Szombathelyi járókelőként most már meg is tapasztalhatjuk, hogy az épület "beszippantó-behúzó" hatása tényleg erősen érvényesül.)
A szombathelyi színház tervezőjétől azt is megkérdeztük, nem sajnálja-e, hogy a letisztult, szép vonalú épület jellegétől alapvetően különböző - sőt: annak ellentmondó ,- hagyományos-mesélős "frízminta" díszíti majd a homlokzatot. Filep Ákos onnan kezdi a választ, hogy a fríz-pályázat a tervezéshez képest utólagos ötletként merült fel a döntéshozókban, akiknek természetesen joguk volt kiírni a pályázatot - ahogy az önkormányzatnak joga volt ahhoz is, hogy végül ne vegye figyelembe a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakmai zsűrijének javaslatát; amellyel egyébként az építész maga is maximálisan egyetért. Így most valóban az történik, hogy a színházépület és a homlokzat (leendő) díszítése között alapvető vizuális ellentmondás keletkezik.
Emlékeztetőül: a szombathelyi önkormányzat meghívásos képzőművészeti pályázatot írt ki a színház főbejáratától "balra eső raszteres üveghomlokzaton 2,9 méteres magasságban futó" frízfelület díszítésére. A kiíró kérése szerint a pályaműnek valamilyen módon kapcsolódnia kellett Weöres Sándorhoz, a költő szellemiségéhez; elvárás volt az is, hogy a képzőművészeti alkotás a kijelölt - 1,07 x 11,4 méteres - felületet teljes egészében takarja; vagy ha nem tölti ki egészen strukturálja. Az öt meghívott közül határidőre négyen küldték el jeligés pályázatukat.
A Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrije első helyen a Szövetség 39 Művészeti Bázis "Poesiscop" című tervét javasolta megvalósítani a pályázat kiírójának; mint olyan munkát, amely "tartalmilag és technikáját illetően is illeszkedik az épülethez." A Poesiscop nem más, mint egy "színházi imamalom", amely állandóan mozgásban tartja a Felhők című Weöres-vers betűit - amelyeket a szél hoz (hozott volna) mozgásba a "letisztult, nyugodt formavilágú épületen."
A zsűri másodsorban Somogyi Tamás szobrászművész Weöres-cseppek című tervét gondolta alkalmasnak a megvalósításra. És bár összességében mind a négy pályamunkát igényesnek értékelte, a másik két pályázatot nem javasolta megvalósításra. Így Veres Gábor pályaművét sem, többek között éppen azért, mert a tervezett alkotás formai megoldásaiban a 70-es, 80-as évek épületdíszeit idézi, és "semennyire sincs összhangban azzal az épülettel", amelyre kerülne.
A közgyűlés nem így gondolta: előreláthatólag az idén tavasszal ezek függönyökkel szabdalt figurális domborművek költöznek majd a Weöres Sándor Színház homlokzatára.
Címkék: WS Színház, Filep Ákos
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.